Nemezbabát készítettünk

Nagyon nagy munkában voltunk a lányokkal az elmúlt hétvégén. Nemezből készítettünk babácskákat. Nem ám holmi kislabdát!
Gyerekkoromban nagyon sokat nemezeltem, nagyon szerettem, gondoltam hátha a lányoknak is annyira fog tetszeni, mint nekem akkoriban. És jól gondoltam! Nagyon élvezték!
Fogtuk a nemezt, három vastag csíkra osztottuk, laza golyót formáltunk és ennek a nemezdarabnak a közepébe tettük.

A golyóra ráhajtottuk a nemezcsík felső részét, majd megkötöttem egy nemezdarabkával közvetlenül a golyó alatt. Itt lesz majd valamikor a nyaka :)

Ez után újra szétnyitottam a csík két oldalát, közé tettem egy lazán henger alakúra formázott nemezdarabot, ami alatt megint elkötöttem a nemezcsíkot. Ez lesz majd a keze, az elkötés pedig a dereka. Már csak ketté kellett választani, osztani a csík alsó részét. Ezek lesznek a lábai a babának.

Most már kezdődhet a móka, pancsolás. Szappanozni kell, vizezni, csak nagyon óvatosan, semmi durva mozdulat. Szépen, kedvesen símogatjuk a babánkat szappanos, vizes kézzel. (Sok nemezelő azt mondja, hogy nem kell szappan, de szerintem könnyebb azzal dolgozni. Illatszer és szinezék mentes mosószappant használtunk.)

Mikor már mindenhol szappanos, vizes és már nem akar szétfolyni a kezünkben, akkor lehet kicsit erősebben simogatni. Aztán mikor azt érezzük, hogy már van tartása az anyagnak, vagy vastagsága, tömörsége, akkor már nem kell óvatoskodni, nyugodtan lehet dögönyözni, dörzsölgetni, hogy jó erősen összekapaszkodjanak a kis szőrszálak.

Alakulnak a kis babák:

Ha úgy ítéljük meg, hogy elkészült, elég kemény és masszív az anyag, akkor jó alaposan ki kell mosni tiszta vízben, hogy ne maradjon szappanos, és szépen meg kell szárítani.
Kézmeleg vízben, mosószer nélkül mosható a későbbiekben is.
A lányok annyira megszerették a babáikat, hogy ők maguk hímeztek neki szemet, szájat. A hajukat segítettem elkészíteni.Nem maradhattak ruha nélkül, így lelkes gyerkőceim még ruhákat is varrtak nekik. A ruhák díszítésében is segítségükre voltam és meglepetésként készítettem a két nagy babájának egy-egy tarisznyát és belerejtettem a babájuknak egy kis barátot is. Az egyiknek egy cicus ül a tarisznyájában, a másiknak pedig egy teknősbéka. :) A legkisebb leánykámé az a baba lett, amit én készítettem, de mivel ő még pici, nem kapott a babája tarisznyát, viszont a nevét a baba ruhájára hímeztem.
Íme a babácskák, szerintem hihetetlenül ügyesek és kitartóak voltak a lányok, és a végeredmény csodálatosan szép lett! Van miért büszkének lenni!